Köszönet

Jeney Zoltán
emlékére

a konzi második emeletén
emelt fővel közeledett
piros torkomra gyolcs mézet hozott
melengette a szívemet

tanított ő kedves méla szóval
és árnyalta a lelkemet
bölcs szavának mély tavában
emberséget rejtegetett

megvetett volt egy  rendszer  tapaszán
német honban koncertezett
hazaárulónak hívták itthon
akik bólogattak rend – szereset

szeretete nem bírta a máglyát
elégette feneketlen
Balatonszemes őrzi most őt
fuvolázik örök  jelben

Jobb2 _Jeney78420120307125208