Sokkol

Kitüntetett

a csípős levegő porosodik
felhők alján repülnek a szavak
szájakban ülnek fekete tavak
rímképletű pletyka szakosodik

fonott tűzben dalol szürke porig
lopott éjszakák aljában kavar
látványok talaján égett avar
a valótlan hűs párnához szokik

mint bárányt a pásztor úgy védtelek
lényedet nem kürtölte rágalom
tettedben munkádban dicsértelek

a tagadás asztalán áthajolsz
gúnyosan nevetsz a lelkek felett
azzá lényegültél ki ellen  szólsz

Ébredések

üzenetek koponyát kikerülve
zajlanak csípőn túl a zaklatások
információs csomagok a fülbe
haladnak a térközi áthallások

torkukra nem forr a szó elvegyülve
mikrohullám házakban otthont tákol
macska és kutya gyerek elterülve
betegségek és egyházszakadások

ordas kegyetlenség kibérelt törzse
dekor veszíti burkát elrepül
hunyászkodik a félemlítés görcse

fordul a Nap megértés települ
kézfogások haladnak körbe – körbe
tiszta fény oldódik ott legbelül