Tükröző gondolat

Labirintusok

 

Amit hall

ahogy köszönnek egymásnak a szórakozóhelyen
szemben ülők beszélgetnek szomszédokról barátokról
a képi megjelenítés mesterei válogatott
szavakkal festik meg a történetek vásznát korhelyen

átvirrasztott áténekelt éjszakák mámora a fényt
önvizsgálat nélküli mentsvárak oltárán keresi
latolgatás nélkül adja magát át a hallgatásnak
folyton folyvást tagadva önmagát a forduló erényt

Amit lát

I

tengerpart öblében ringatózik egy karcsú vitorlás
szél húzza vonóját pengeti az erős huzalokat
lezárt kabin őrzi a főzés pihenés örömeit
a feltekert  fokvitorla* burkán sirályok sikolyát

őrzi a habokból nyújtózkodó emelkedő rőt Nap
lángjait szórja a fázós kora tavaszi erdőre
a hajó alját hullámok csapkodják marják szüntelen
az óceán olykor átlátszó tömegű térviharát

II

a hírekben a fiatal fiú elindul úttalan
utazik hajóval vonattal gyalogol  könyv lapjain
találkozik egy fiatal fekete hajú lánnyal
merészen álmodik kézt kézben tartva kis kalap

büszkélkedik a lány fején a bemutató címlapján
a fiú büszkén néz világoskék szemébe merészen
ötszáz oldalból egy rövid  könnyed regényismertetés
féltve őrzött titkuk sejlik a könyvborító hátlapján

Amit mások éreznek

a keserű pohárban keserű folyadék kipezseg
a méreg az asztalra folyik a szürkeség beborul
a felhők takarják el a Napot a sebzett Föld elől
az öröm pírjai tűznek a lapra szárad és kipereg

hamvad a papírokra vetett negatív új gyűlölet

Amit gondolnak mások

folyók felé tavak fölé hajolnak a dombok hegyek
dombokon a parasztházak mezőségek rétek felett
ahogy kavarognak pírba rajzolnak a felhők szelek
tükrözik a vizek kékjén lebegnek a Hacker-perek

Amit érzékel

Hacker a tízéves gyerek játékában turkál bután
agresszív álmait hordja gyűlölködő  áltudatán
kényszeredetten alszik kábítva áll tudatán
információk lökdösődése merész palack bután

Ami az övé

a napfény virága hatalmas iramban terjeszkedik
búsuló gyermek és felnőtt arcát simogatja szelíd
megértő kéz mozdul a gyermekek és fáradtak felé
hogy adhasson a csüggedő énekek mélyén hallgató
örök állandónak ki játékot ismer asztalt terít

 

*fokvitorla :  vitorláson az orrvitorla