Möbius

a fekete himlő halála

 

virágözönben áll          a város ahol él

gyerekkoromba néz          a szeplőtelen éj

a fák a kockakő          a villamos az ég

nevet reám a Nap          aranyló búzakék

katáng pipacsparázs          a kert fala kökény

zamata illata          barátok várt hada

kacag a májusi          szalagtalan haza

a féltő távoli          meghalt mert nincs hova

tegye virágait          a parancs lábnyoma

így soha sehova          ne dúlja álmaink

a bűn kalandhava          ne rontsa vágyaink

a kéj aranyfoga          a kártékony babér

leomlik csúf lepel          világosság a bér