Ének a szélben

a tenger könnyeit pergő homok itta
kisfiam  aludt a babakocsiban
a szelíd halk szavú szél át meg átfonta
a hullám fröcskölte növesztette fákat
víz sodorta homok simogatta lábam
szusszant  sósan a tarajosodók alja

a kagylóharangok ereszkedve búgtak
ezer kilométeren át a bálnák
átható hatalmas torokhangja
a végtelen csend alsó felső középső
határát jelezte bíborban dúsan

ssss  cs tette le hűs hordalékát
a tenger tetsző selymes hulláma
néhol felhők kapcsolódtak párba
összecsúszva rajzolták karéját

a körnek hullám fogta halomnak
bucskázó halak között szikrázott a víz
tavaszi szélben ragyogott a tíz
szeptemberi bensőséges dallam