Arc – nélküli

ahogy gyorsan mented bőröd
dörgölőzöl hamis főhöz
egyenruhába bújt nőhöz
gyermekemre tolod bűnöd
nem vállalod a te tőröd
vigyorogsz erre vigyorogsz arra
majd kérdezi szíved ajtaja
holttetemét meddig bírja
meddig bírod álnokságod
hol van most a rokonságod
szerepedet meddig játszod
meddig rángatod a láncot
gyűlöletből gyűlöletbe
meddig húzol kötelekbe
meddig bújsz az álarc mögé
hamis élet hurcolt ködé
meddig kacarászol bátran
hazardírozol te lágyan
sötétben állsz nem jössz fényre
szilánkokban tisztességre