Category Archives: E

E

Egyensúly

I
a megfontolt nem kapkodó
állandóan nem rohanó élet
látszólag semmi de mégis
lassan és biztosan termi
a tudatos élet gyümölcseit

II
a gyorsaság nem mindig erény
lámpája a vak tenni akarás
a reménytelenség látszatvallás
huzalokba ég a korszak terén

csendes türelemben érleli fény
apró egészséges gyümölcseit
a természet színes asztalt terít
nem csak az a munka hol mozog a derék

E

Elveszett magzatjogok

nem a szerelem kémiája működik
a méltatlan életkezdet birtokában
petri-csészékben kifagyott hűtőtálban
magzatok fekszenek a Nap beszűrődik

az embriótenyésztés halált hordozó
illatában nyolc magzat élete árán
bújócskázik a várva várt gyermek száján
a fájdalom meghalt testvérei láttán

E

Engedély nélkül

a beszéd és a rejtettből láthatóvá
tett gondolat összekeverése

a törvénytelenségek táblái között
az arzénmérgezés sokkfázisaiban
a lámpákban rejtőző dús lézer vakít

szabálytalan szívverést okozva halad
természetes áramköröket zár
így éri a védtelen embert szívhalál

más esetben bolondulásig játszogat
színes karikákat vesszőket húzogat
talán egyszer az ember megadja magát

kié ez a mágneses áramerőtér
hol a mágneses áramerő kér
ahol a pár percnyi gondolat
később máshol másképp hasogat
felelőse hol mit ígér

százezer lézerbért mér
emberre és gyerekre
hallgassanak el azért
gondolkodnod sosem szabad
határozza a központi tudat

parancsfájlok között mégis
hűen őrzöm tiszta gondomat
az emberért az Életért
tiszta szabad gondolatért
mely Istenre tartozik csak

E

Emléklap

az otthon melegét varázsoltad elém
mint mosolygós csillaghozó kutató fény
ébresztett tiszta szívű kedves földi lény

 

a kis faházban állt
anyám a fogadott
reggelente csigák
köszönték a napot

udvaron csillagfák
reggeliztünk habot
forgattunk valahány
kanyargós szalagot

fenyőfák takarták
a bukkanó Napot
sugárút barátság
Évivel szaladok

tarajos nagy hullám
ugrásunk aratott
szelíden visszavár
hívtam a Balatont

Évi néninek

E

Easy

Mottó
Ahol gazdag, koravén gyerekek uralkodnak,
kik nem tanultak meg tűrni, szenvedni, szeretni,
a káosznak hangzatos, nyílt terepe van
a gyűlölködés sátrait oszlopokhoz verni.
Ahol nem számít a másik, nincsen benne semmi,
a tapasztalt embert is meg lehet vetni.
I
sötétkék takaró-fedte
ágyon kinyúlva pihen
fehér hasán műtött sebbel
szuszog csendesen piheg
lábain a fényes égbolt
világit az apró fejen
havas tájban lépdelt egykor
most nyugszik a foltszerelem
II
hangyabolyban éldegél
fehér párnán keresgél
szökik arra szökik a tél
egyre jobban szemerkél
fehér párnán a hangya fekete
fekszik rá a lokni kereke
alatta a hangya mása
csuklót szorít kontyra Mása
Vág völgyében üldögél
lakli barna hópihék
Mása alszik csúszó Tása
lovon ül a hasonmása
gyűrűt fog a kiáltása
III
hímzett palotán
lányok regrután
fákon hatalom
férjem nem adom
IV.
a kötetlenség bábjai
lányos zavarukban
élnek a hegyoromban
V.
Tudati terror
az édes hármasban
szilveszterezés
gyönyörei lebegnek a vízen
gyönyörbe fordulnak a testek
elhalnak a lelkek
a kormány-autó
manipulálása
üzletkéjszerűen
VI.A fiú

a fájdalom
oly bőszen
járja át a
testének
minden
porcikáját
velejét a
lélekből
kiáramló
szenvedés
hihetetlen
erővel forr
élő a láva
sír a hűtlen
apához
a kimondhatatlan
szomorú
dühös
szabadkozás

FÖLDI KÍSÉRLET

összezárni kellene
hogy a külső sötétség
ami lehet nagyon szép
de élni nem lehet benne
ne szakítson elemekre

 

E

Ebola

minden pillanatod
rögzített zene
próbád és otthonod
vándorol veled
nem kímél nem bújtat
távolba vezet
tapogatja motozza
kicsiny életed
vegykonyhába vezetett
végzetes vegyület

 

E

Elvesztett talentumok

a sokat egyedül hagyott
csecsemő és gyerekkorban
érlelődő hiány adta
gépies magánosságban
elszenvedett gyűlölet
érzelmi lelki terorrja
anyát ért erős ütések
foltjait szenvedő gyermek
hatalmas benső kínjai
termik az új felnőttkori
erőszak legdurvább tetteit
édesanyák sérült lányok
eladott használt lelkein
a nemet kit régen védett
most alázza nyomorítja
eszköznek használt legbelső
elégedetlenségét a
nőre vetíti kihasznál
ki használ zsarol fenyeget
mi ellen valaha küzdött
most mindenes eszköztára

Első verses kötetem

akonyv003k másolata(1)akonyv011 másolata   Megjelent első verses kötetem a  Bogárd és    Vidéke Lapkiadó és Nyomda-Sárbogárd jóvoltából.

A könyvet lektorálta: Dr. Jeney András egyetemi docens.

A kötetet Boross Teréz, Kormos Rita és Konkoly Nóra illusztrálták.
A borítót Kormos Anna tervezte.

Érdeklődni a borossterez@gmail.com email-en lehet.

E

Eleven

Hiány

a számító tettlegesség
ágyba sütött kísérlet
cukorban forog a szándék
falon  a korsóvetület
aprít a papagájárnyék
levesbe bújik a kövület
hal paradicsom közt támad
kenyeret szel a révület
ujján virul a test á b
nem éri el azt ami szebb
kereső szeme a vágyé
újabb és még újabb szerep

évült szavakon lovagol
alibi válasz  mindenkor
lázas a fűlt akarat lovagja
hazudik párszor századszor

Élő

társaim a mókusok
földre fűre hallgatok
fák tövében állhatok
szélközépre ugratok

E

Erőszakmentes

suhog bimbós ragyogással
kacérkodó lombszekér
vágtat omló dalolással
légkabátja zöld levél

lebegő kis apró fürtök
susognak az ágakon
selymes-szúrós sűrűn tömött
fenyőgallyak vállakon

illatfátyol hangja szólal
hárs alszik és felmereng
tölgyfalevél ugrándozik
szaladgál sok kisgyerek

gyertek rétek hűs szobáin
ifjú szívek s öregek
méreg fútta vitorlákat
örömszélbe tegyetek