Category Archives: M

M

Most már csak felfelé lehet

Az éltető friss vízbe

rejtett fingópor.

Van még lejjebb?play-stone-1738163_1920

M

Megszégyenítés

nem szeretetnyelv

 

weeping-41879_640

 

M

Mérték

életem nem a szenzáció
hamisan csengő látszata
előtti parádés látomás

apró tennivalókban
zajló lassú változás
a szeretet mozzanatain
keresztül a minden percnek
-amin lehet- örülni tudó
szeretetáramlás

landscape-1752433_1920

Megjelent Boross Teréz Ilona újabb kötete

Boritó-Boross Teréz-Idö-jav3

„Szőkén, szelíden hömpölyögnek a sorok” Boross Teréz verseiben, akár a Duna hullámai – írtam a költő első kötetének ajánlásában. Ám ez újabb könyvében a szőke itt-ott mintha haragos-szőkébe fordulna, s a szelídség is néhol szelíden – vagy éppen ingerülten – ostorozóba. Élesebbek lettek a szavak, nagyobbak a kontrasztok a „Világok világa” és a „Fekete lyuk”, a „Világosság” és a magát „Fényes”-nek hazudó világ között, – az igazra mondott igenek és a hamist elvető nemek világa között. Válaszok ezek a szavak, figyelmeztető sikolyok mindazon támadásokra, amelyek a legfőbb értéket („Élet”) és annak természeti feltételeit („Kincs”) veszélyeztetik.

De nem csupán a puszta létet – vagy nem is elsősorban azt – érzi céltáblának a költő, hanem mindazt, ami a legfőbb értéket értékké teszi: az emberi méltóságot, a megismételhetetlen-egyszeriséget, a szuverén egyediséget, az intimitást, annak sérthetetlenségét, a döntés jogát, a titkokat, a morált, a közösség megélésének a teremtéssel együtt kapott szabályait. A felforgatás ellen tiltakozik, a „Paradox”-ok, „A háttérhatalom cselvetései” ellen, a „Leskelődés…”, a „Tökéletes hiteltelenítés” ellen. A „Való világ” ellen. Vissza-visszatérő szavak: háttérhatalom, árammező, mikrohullám, infrakamera, röntgen, psychoterror, manipulátor. Korunk modern eszközeinek metaforáival érzékelteti a lopakodó veszélyt, a mindennapi ember kiszolgáltatottságát.

Vészjelzést ad és kiutat láttat. Persze nem imperatívuszokban, nem kimódolt szerkesztési fogásokkal, hanem egyszerű ellenpontozással. Meglehet, nem is tudatosan tervezte a költő a szembeállításokat, csupán kiömlött belőle mindaz, amit a szemével, az idegrendszerével, de leginkább a szívével lát, és amit az olvasó szíve elé akar vinni. Az otthon melegét, a zsolozsmaszerűen mormolható „A Föld énekei”-t”, hazánk féltését (több versben is), az Isten oltalmazó szeretetét („Valóság” és más versekben). Meglepő természetességgel, teljesen kinyílva és mégis szemérmesen vall önmagáról („Kicsiny madár”), férjével való kapcsolatáról („Férjemnek”, „Létra lombok között”), gyermekszülésről („Újra szerethetek egy kis emberkét”). A család több írásának is témája, a „Család” című három rövid sorába még a barátok is beleférnek. Hasonló tömörségű és szépségű a „Hűség” című haiku is.

„A távolba nézés művészete” című verse akár az anyaság himnusza is lehetne. És itt nem tévedésből írtam verset – noha az írás próza. Néhány prózai alkotás is szerepel a kötetben, ám ezek hangvétele annyira lírai, hogy – különösen manapság, amikor a műfajok keverednek, mindennaposak az átfedések, áthallások, a verseknek meg pláne egészen szabad értelmezéseivel is találkozhatunk – bátran nevezhetjük azokat verseknek. Így aztán az egész könyvet műfajilag is egységes, verseskötetnek tekinthetjük.

Zenét, muzsikát tartogat a kötet. Lélekzenét. A költő lelkének muzsikáját. Ezért is adtam a könyv elejére kért soraimnak a szokványosabbak helyett az Előhang címet. Kortárs zene persze, amelyben nem a habkönnyű, cukorkás dallamok csendülnek fel. Nincsenek szabályos, írásjelekkel lezárt mondatok, de vannak egyidejűleg többféle asszociációt is gerjesztő, gyakran meghökkentő – néha talán nem mindenki számára megfejthető – metaforák, fülnek is kellemes összecsengések és a rosszindulatú mikrohullámokat ártalmatlanító, szeretetet sugárzó szavak. És – akárcsak az első kötetében – a Duna tiszta és tisztító, igazi kék színe.

Jeney András

 

Érdeklődni a borossterez@gmail.com-on lehet

M

Madredeus

https://www.youtube.com/watch?v=BPN5oq9jIGI

Tengerfolyam

ott bújik ezernyi emlék
milliárdnyi gondolat
sziklákban az óceán
tengerbe bújó csodák
a hullámzó csend csillagként

lég víz dallamai
a széllel forogtak

Duna TV 1999.

 

Édesanyámnak

feküdtél tákolt ágyadon
testben rekedt fojtó hangok
fájdalom üvöltött tarkón
néztem tehetetlen bénán
cső lógott belőled némán

forgott a lemez elölről
végig újra és újra
esdve intett a kezed
el elrévedt tekinteted
örök zene vezetett

Madredeus & Flemish Radio Orchestra – Euforia (Full Concert Part 1 of 2)

M

Hogy lehet

a tudatmódosító zavarni akar
te dörzsölöd elhízott tenyered

 

M

Mily sudáran hazudik a média

egy ember ő ennyi semmi más
átvágta fejeteket farkast és hiénát kiált
ha nem akarja azt amit a főguru meg akar tenni
még a liszteszsákot is rágalmazni ennyi
mit számít emberi tisztesség család
ha érdekeire fittyet hány a világ
emberek baj van az eszközökkel
még barátot is beárt súgónak kiált 
a farkasok állnak egyik oldalt a másikon hiénák
és te elhiszed a hírt a bárány parolázik a hídon
nem mész el a hídig hogy lásd 
rosszul mutatják szándékosan a hiénák
nyakadban ordasok ugatnak csak téveszd el egyszer
mintha öröm ünnep lenne az mi kegyetlen vegyszer
nem ez nem a hajnali nap gyönyörű  fénye
egy elcseszett politikai alku reménye
hát tűnjön el ki meg akart maradni embernek és nem vált bábbá
kicsinálja mindegyik oldal mert nem alkudott és nem skandált
 
ő csak szeretni akart és szeretett
nem értette a gyűlöletfegyvert
 
IIF M

Mogyoró hajú fiú

I

a vizsgálat utáni

kétnapos szenvedés

keresztútján túl

hol a fájdalom a

derekamat fogta

testemben lassan

szétterülő kínjával

a halál szája

harapdált felém

a kitolási fázis

nem bírom kiáltásában

hirtelen megszólalt a

kedves pici hangocska

sebezhető erejével

mint a vízözön

tört elő belőlem

az ujjongó

hosszan elöntő sírás

 II

a születés csodájában

ébredő melegség

csalogatott a szobába

éledő kerekség

mosolygott fehér pólyára

derengő fényes ég

csillagok sűrű világa

 III

átható tekintetű kisfiú

figyelt szelíden anyjára

nézése a büszke hegyeké hol

titkok bújnak zöldes ágra

ahol növekszik a tudás fája

erősödik férfias tiszta bája

a hit törekvő szilárd párja

megvalósuló szeretetlángja

Ábinak, ötödik fiamnak!

M

Máló kő

olyan vagy mint egy
kimondott szó
felöltött kabát
mint aki siet
a hegytetőn át

IIF M

Mosolygós csomag

Annának

27.1994.tátra2

 

I

méhemben nőttél  hegyormon
voltál pihe a vállamon
sérült madárka hátamon
csacsogó fény világított
göndör hajú  tündérdalom

II

fenyőhatár fölött
tizenegy órán át
vittelek az úton
illat magisztrale
különös kövein
enciánok között
fojtott mézszavunkra
boldog örömteli
sziklák húrján dalolt
lelkünk ahogy vittük
csacsogó kisdedünk
kicsiny kezét fogva
piciny libasorba
bandukoltunk ezer
kétezer  méteren
huncut alkonyokba
nevettél  oly mélyen
népdal gomolyagra
ma is így hordozlak
zöldellő lombokban
szívem virágai
nyiladoznak ottan
pengő húrok csengnek
nyugodt bizalomra

48.1999.Tihany