Category Archives: SZ

SZ

Szent István úti csendes szonett – előadja: Csankó Zoltán

Szent István úti csendes szonett – előadja: Csankó Zoltán

N SZ

Szolnoktól Szegedig

canoe-1149501_1920ültem a kenu orrában

elõttem bõ vizû folyó

terült el a bolygó Tisza

 

dús fák lombjukat áztatták

örvények között kanyarogtunk

a csintalan folyóvízben

letáboroztunk a partján

 

esténként tüzet gyújtottunk

beszélgettünk a meghittség

különös állapotaiban

 

az iszap-zöld vizû folyó

Szegednél kiszélesedett

felettünk magasodott a

békacombjáról híres fogadó

N SZ

Szent István úti csendes szonett

winter-1381775_1920a hideg téli estén haladtam

a Szent István út havas közepén

mellém szegődött a csend lágy szava

a hóval belepett fákon zenélt

fehér madár repült az út felett

karcsú szárnyain szótlan suhogott

reám nézett csillogó nagy szemmel

kegyelem levegője susogott

egy-egy otthonban szárnyai nyomán

villanyt kapcsoltak az ébren alvók

nem értették ki megy ilyen korán

ki jár ilyen későn havas pallón

kinek lelke néma hangon dobog

tekintetében melegség lobog

 

Szent István úti csendes szonett

 

SZ

Szilvásváradi álom 1994

veil-waterfall-338172_1920A fogantatás hajnalán,
még ébredés előtt,
a mezőkön álló
hatalmas oszlopok
gigakarjaiban
futó százezer volt ~
egyszer csak lehajolt.
Megérintett, ahogy
senki más azelőtt.
Láttam, ahogy meghalok.
Boldog voltam, mint soha tán.

ˇ volt = az áramfeszültség mértékegysége

SZ

Sztárcsináló

úgy öltözzél úgy viháncolj
ahogy az ő kedve táncol
otthont szerez délibábot
fogyj le gyorsan nem kapsz tápot

betűt ír a  a kalapodra
kutakodik szexrabszolga
ne azt tegyed majd megmondja
mit kapjál a névnapodra

irányítja beleidet
hogy neveld a gyerekedet
BMW – t végy ne szekeret
pénzed legyen álszeretet

szerez neked barátokat
szeretőket nagyon sokat
gyorsan váltsd a bokszerodat
ügyesen a haverodat

SZ

Születésnap

Csanikának

I

madárka szállt a válladra
magzatokért énekelni
friss vizekben megfürödni
kacskaringós álmaidba
szeretettel belebújni
szavak alól menekülni
a meglétben tavaszodni
valósultan üdvözülni
II
hunytad szemed a holnapra
az igen felszabadító
édesanyai ízei
határtalanságot adtak
a megszületni akaró
arasznyi kis életednek
mint a kicsírázó  földben
a mag mely fává települ
 III
bontsd a jóra törekvés ágait
ne engedj lombjaid közé
gyorsan felkúszó fagyöngyöt
elszívja a tiszta szabad
növekedés örömeit
madárkák énekét hallgasd hosszan
nekik átadhatod magad

 

 

SZ

Szemfényt vesz-t ő

Szabad – e játszani Isten nevével?

hitet gerjeszteni
NASA technikával

Csoda

megnyílt szívvel
látni a hazugságot
ahogy hegyre nő
embereket csap be az
aranyra vevő

Születésnapi énekek

 

I

A hajnali szél társuljon melléd!
Nem a vihar, Szentlélek fénye!
Szeretet égi reménye szóljon!
Hív téged estéli misére.

II

Büszkén vettem fel a kismamaruhát a főiskolán.
Világoskéken ragyogott előrenéző pocakom.
Együtt gyakoroltuk a nagy Bachtól az e-moll szonátát,
hosszú vajúdás után megszülettél egy januári hó-napon.

A fák lombjain át néztelek oly sokszor,
ölelgettük törzseiket a Szent Imre téren.
Csodáltuk az életet az Állatkertben.
Nyakamban Andrissal, méhemben Dáviddal
karomba kaptalak és rohantunk a földalatti után.

III

 

Karcsú leány nézett a sűrű végtelenbe
Hol van merre fut az ő  nagy szerelme
Merre  a holnapután  kedves kietlenje
Mért tűnik az idő gyorsan sietve

Miért taposott a létbe hirtelen pásztora
Mért csak ennyi volt az ifjúság színes  fátyola
Miért kapta el a vándor a szűz lány halk szavát
Miért nem becsülte meg az igenek dús borát

IV.

három kicsi gyermek éneke kísérjen
három gyermekáldás három puha párnán
három terítésre három imádásra
legyen áldott néked földi terítéked
földi terítéked égi vezérlésed
legyen áldott mindig családi békében

Rékának, első leányomnak!

Szépséges 25.

gyalog indulni meg nem állni
érkezés után muzsikálni
lágy puha dallamokra várni
nézősereg között szalonnázni
édes -  keserű az élet virága
gyógyító nedvek dús korálja
csodálkozni a névtelen világra
mily jó belebújni a tudományba
utána menni jönni és sietni
hisz az élet csupa szeretni
való szépségember leány gyereknyi
kitárulkozás és adni újra csak ennyi

Harmadik fiamnak, Bálintnak!

SZ

Szabadság

handshake-584096_1280Bár megélem a rosszat, mégis a jóra irányul figyelmem.

Érzelmeimet azért kaptam Istentől, hogy megéljem őket. Így tudom feldolgozni életem minden napján a velem történt eseményeket, lelki folyamatokat.Méregteleníti szívem és lelkem, ha képes vagyok megélni és ha kell, képes vagyok megbocsátani. Harag, bánat, öröm,szomorúság, fájdalom, félelem,szenvedés, hála segít megérteni, megismerni magamat és a körülöttem élő világot. Belemerülök, megélem a jelent kívül-belül, elemzem és aztán elengedem a negatív érzelmet, hogy újult erővel tudjak jelen lenni, a tapasztalatokat felhasználva haladhassak életem útján.

Magamnak soha nem érdemes hazudni. Nem szabad elhallgatnom, nem szabad igent mondanom a negatív érzelmekre. Naponta szükség van minden érzelmet megélni, kiengedni és elengedni. Az élet nagyszerűsége nem abban rejlik, hogy mindig mindent pozitívan látok, hanem a nehézségek, esetleg rossz történések ellenére is mindig képes vagyok visszatérni a benső bizonyossághoz, mely a lelkemben él, hogy Isten szeret és Isten mindenkit ugyanúgy szeret, mint engem. Ez az a Benső Örök Állandó, mely nem változik.

Aki sokat beszél érzelmeiről, de szíve és lelke bensejében nem éli meg a maga teljességében magát az érzelmet, nem tudja elengedni azt, benne ragad. A meg nem élt, el nemrendezett érzelem nagyon csúnyán pusztíthat, leginkább az embert, önnönmagát.

Megélni, belemélyedni, utána kiengedni,elengedni,szabadság. Egy olyan szabadság, amiben bármi történik velünk, képesek vagyunk továbblépni. Az érzelmek megélése mindenkinél más és más. Van akinek több időt jelent elfogadni és elengedni, van, akinek kevesebbet.

Minden nap újból és újból meglátni a szépet úgy, hogy nehézség is jelentkezik, embertelenség is előfordul, az a csoda. Amikor felismerem a rossz ellenére, hogy élni mégis érdemes, szeretni csodálatos és nagyszerű. Amikor nem dugom a fejemet a homokba, nem hazudom el egy-egy ember, csoport agresszióját.

Esetenként újra és újra megélem szem előtt tartva a jóságot, megbocsátást, hogy mindezek ellenére szeretni érdemes.