Category Archives: T

T

Türelem

Tudod, amikor megszülettél,
sokszor nagyon fáradt voltam.
De jó lenne még egy kicsit
aludni!-gondoltam.
Oáztál te édesen.
Enni adtam éhesen.

Amikor lázas voltál,
levittem a lázad.
Megringattalak, és
aggódva meséltem neked.
De sokszor szaladgáltunk
várakozva a rendelőben
és játszottam veled!

Emlékszel?
Képzeletben elrepültünk
Afrikába, Indiába,
a Déli-sarkra.
Örültünk az állatoknak.
Nagyokat sétáltam veled.

Most fokozatosan engedem el a kezed.
Szeresd önmagad és a többi embert!

cherries-1503974_1920

T

Terror

a szexuális
tudati zaklatás
szándékos teóriája
próbál utat törni
az érzékekig

nem talál kapukat
a szív falát tiszta szándék
és szeretet vezérli

T

Tantermi csendtöredékek

treble-clef-535777_1920

I

lassan olvadó jéghegyek
úsznak a tengeren
tehetős Hackerek
frázist kopogtatnak némán
világuk oly szép és vidám
emberi melegség
szakítja láncait
távolodnak a térhegek

II

mint egy nagy préshordó
áll kicsinyített mása
mutatja mi volt egykoron

III

nyújtózom egyet
mondja egy állvány
lassan kinyitja
keret-önmagát
egy kotta alá
hajlítja magát

IV

a másodperceket
beborító kattogás
karcsú lábain
végtelen nyugalom

V

oklevelek versenyeznek
melyikük a legjobb
kék-csíkosan barna-csíkkal
feszítenek sárga térben

VI

pingvin táncra belső rajra
tengerárban jéghegy alszik
csúcsa alatt a víz szalad
körbe-körbe fodrozódó
hullámzajba zivatarba

VII

vihog a hallgatózó sumák
rejtetten él és pimaszkodik
senki sem hiszi el a szavát
a poloska- háztető alszik

VIII

a fehér csipkére lazán
tapad a sötétzöld selyem
gyűrt anyag susogó kellem
mutatja elszakadt hasát

IX

ül a szék az asztalon
néz előre barnán
aláveti lábát
u betűket formáz
egymásra forrt nyugalom

X

táskák lógnak a fogason
fogas alszik a jég alatt
jégporba hulló vízcsepp
cseppekbe olvadó falat
falatra váró garat
garaton csúszik a fogas
fogason lógnak a táskák

 

 

T

Téged

man-158403_1280ki lopni/csenni kényszerít
sohasem szeretett

T

Tavaszi szél vizet fakaszt

bombákat szórtál ártatlan városokra
kölyökkatonákkal az élen
áradó folyó állja el utad
tehetetlen düh fut serényen

I

katedrális az égbolt
vegyszercsíkok szegélyezik
lopod tolvaj az írást
hazugságok feszélyezik

hazugságok hazugságban
leányfalók hőgutában
menetelnek az árvák
sivatagból sivatagba
árvaságból zöld talajra

II
hallgat a nagy cápa
bújik a vederbe bújik a vederbe
mammogva kihallgat
tenyerén a terve tenyerén a terve
lépeget egyet
mosolyog kettőt mosolyog kettőt
fényerdők fényerdők
küldjétek tekergőt küldjétek tekergőt
tekergő majd lódít
butákat szépeket butákat szépeket
sztárokat növesztget
olvadó éneket olvadó éneket
vigyorogva sunnyog
távol a bajtól távol a bajtól
milliók sietnek
búcsúznak hazától búcsúznak hazától

Te engemet én tégedet

hol az a forrás
a megtapadott
nincsen semmi más

forrás forrás
kegyes mély kút
tápláld ki rád
keresve vár

tavaszi fény
Szentlélek szél
vidd hírét a szónak
feltámadt szél
örök remény
bajba jutottaknak

 

 

T

A látszat átütő ereje

te csak vonogatod a jobb vállad

rózsaszín díszcsomagolás virít
kerettörténeten nagyot kacag
a nép bájitala gyorsan habzik
nevetés törvényes gúnya vakít
te vagy a belső fájdalmak és kín
az életünk nem színpadi felszín
a lassú halál kísérlete tündöklik

mit az álság oly pontosan készít
a látszat díszmasnik hurkán
fényes csomagolás alatt

az igazság oly egyszerű tiszta
az otthon melyre bűnödet teszed
szeretik egymást szülők gyerekek
már nem vonhatod vissza mit számít
tíz gyermekünk a fájdalmat issza
hisz nem tudod a fáradozás titkait
együtt játék gyümölcs – örömeit
a család az összekapaszkodott
nem enged hazug rothadó vádnak
nem adja bensőségét a maffiának

 

 

 

 

 

IIF T

Teremtő valóság

gitárhúrok keresztezték utad
selymes hangjuk vonzott
a cél magának tört  büszke utat
szorgalommal porzott
az idő labirintusába tart
féktelen képesség
vitt előre adva volt a téma
lehulló bilincsek
megtanult érzetek szabad
kötöttségén belül
a lélek adni kész

teremts anyagtalan
lelki táplálékot
másoknak magadnak
játszd a zenét az öröklét

időbeni tanúját

 

Bazsinak, negyedik fiamnak névnapjára!

T

Tökéletes hiteltelenítés

a környező utcák hangszórói
kisuttogják egy ártatlan élet
gondolatözöneit
árulják a mindennapok
küzdéseiben eszébe jutott
több ezer gondolatot
a technika elszabadult féktelen hatalma
olyannyira dönti le az erőszak-nélküli
áldozat méltóságát
mint ahogy földre rugdosnak
egy védtelen kiszolgáltatott embert

T

Teljes élet

Számomra a család, a mi családunk, amelyet közösen építettünk férjemmel, nem a szenvedés helye,
hanem az otthon, ahol feleségként és édesanyaként  a legteljesebb életet tudtam és tudom élni ,
mindazon dolgok , történések, tevékenységek mellett, amit régebben és most / hittanoktatás, versírás
közösségépítés, táborok vezetése, házaspárok lelki segítése, szegények istápolása, tanítás,
tánc, zenekar /teszek.  A legteljesebb, a legodaadottabb élet. A legteljesebb életet tudom élni, mert minden
képességemet kamatoztatni tudom a családon belül és kívül,  amire képes vagyok és amiket gyerekkoromtól
fogva tanultam a hajnyírástól kezdve a zenetanításig. A nekem  Csodálatos Élet, mely  Istenben gyökerezik,
rendkívüli rugalmasságra szoktatott nemcsak az időbeosztást tekintve. Alkalmazkodó képességre
tanított, hogy mindig tudjak a megváltozott körülményekhez igazodni úgy, hogy a Benső Bizonyosság, Isten szeretete vezet. Ez az állandó jelenléte Istennek akár örültem, akár sírtam, akár bánat ülte meg szívemet, mindig bennem élt, és él ma is.
Jézus megtanított arra, hogy ne a saját akaratom szerint, hanem Isten szeretetében éljek, minden
napomat az Ő Jelen-Léte hassa át.

A 12 élet, amit Istentől kaptam, bár csak 10 gyermekem született meg, arra figyelmeztetett, hogy
Isten az Élet, nélküle semmi vagyok. Ő az , aki erőt adott minden egyes terhességnél, hogy
leküzdjem az igen nehéz fizikai rosszulléteket 9 hónapig.  Ő adott nekem
erőt a szüléseknél kicsiségemben. Ő segített legyőzni  félelmeimet. Hiszen a szülés egy másfajta, hatalmas erőbedobást igénylő, erőnkön felüli tudatállapot, ahol fokozott fájdalomban kitárulkozik és találkozik a végtelen és a véges mikro- , és makro-világ. Ahol egyszerre vagyok teremtmény és teremtő, alkotott és alkotó ember,  Isten munkatársa. Gyermekeim szemében olyan szép világot tapasztaltam, amilyet  sehol máshol nem láttam még. Nem tudtam volna soha azt mondani, hogy egyik gyermekem kedvesebb a másiknál. Mindannyian egyformán fontosak voltak pici koruktól kezdve, noha minden gyermekem másképp igényelte és igényli szeretetemet. Minden életszakaszuk tele volt meglepetéssel,örömmel, bánattal. Megtanultam őket türelmesen nézni, szemlélni, tanítani.
Nagyon sokat kaptam és kapok ma is tőlük. Termő virágok, fák és egyszerre a gyöngyeim, akiket
Isten szeretete növesztett és növeszt most is.
Család.     Az én családom. Egy pici közösség, melyre nagyon kell vigyázni! Vigyázni, élni a
szóval, tettel, megélni a türelmet, hűséget, vállalva akár az üldöztetést,  kirekesztést,  félreértést. Vigyázni, hogy a
család,  – melyet olyannyira szeretek -, tagjai közül se gyermek, se felnőtt el ne vesszen.

T

Teljesség

Nap

éltető valóság
sugárzó csillag
feszített tükör
lényünk mélyében
visszhangzó örök
láthatatlan kincs

Szél

ott fúj hol akar
simogatja arcod
tisztítja elméd
szíved tekintetét
Ó érinthetetlen
Örök Valóság
összegyűjtöd
tündöklő nagy
Szeretetét

Forrás

Örök Állandó
Egység